Az uniós kibocsátásiegység-forgalmi jegyzék

• Ausztria, Belgium, Bulgária, Horvátország, Ciprus, Csehország, Dánia, Németország, Észtország, Finnország, Franciaország, Görögország, Magyarország, Izland, Írország, Olaszország, Lettország, Liechtenstein, Litvánia, Luxemburg, Málta, Hollandia, Észak-Írország, Norvégia, Lengyelország, Portugália, Románia, Szlovákia, Szlovénia, Spanyolország, Svédország

Az uniós kibocsátásiegység-forgalmi jegyzékről szóló rendelet

• 2019. március 12. – A Bizottság (EU) 2019/1122 felhatalmazáson alapuló rendelete a 2003/87/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek az uniós kibocsátásiegység-forgalmi jegyzék működése tekintetében történő kiegészítéséről

Egyéb dokumentumok

• 2023. május 2. – A 2020. május 1-jéig végrehajtott ügyletek listája
• 2023. április – Az uniós kibocsátáskereskedelmi rendszerben részt vevő üzemeltetők jegyzéke

Jelentések

• 2023. május 4. – A 2022. évi megfelelőségi adatok
• 2023. április 4. – A 2022. évi hitelesített kibocsátások
• 2022. május 4. – A 2021. évi megfelelőségi adatok
• 2022. április 1. – A 2021. évi hitelesített kibocsátások

Az uniós kibocsátásiegység-forgalmi jegyzékről szóló rendelet

• 2013. május 2. – A Bizottság 389/2013/EU rendelete a 2003/87/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv, valamint a 280/2004/EK és a 406/2009/EK európai parlamenti és tanácsi határozat szerinti uniós kibocsátásiegység-forgalmi jegyzék létrehozásáról, továbbá a 920/2010/EU és az 1193/2011/EU bizottsági rendelet hatályon kívül helyezéséről

Egyéb dokumentumok

• 2021. április – Az uniós kibocsátáskereskedelmi rendszerben részt vevő üzemeltetők jegyzéke

Jelentések

• 2021. május 5. – A 2020. évi megfelelőségi adatok
• 2021. április 6. – A 2020. évi hitelesített kibocsátások
• 2020. május 4. – A 2019. évi megfelelőségi adatok
• 2020. április 15. – A 2019. évi hitelesített kibocsátások
• 2019. május 2. – A 2018. évi megfelelőségi adatok
• 2019. április 1. – A 2018. évi hitelesített kibocsátások
• 2018. május 1. – A 2017. évi megfelelőségi adatok
• 2018. április 1. – A 2017. évi hitelesített kibocsátások
• 2017. május 2. – A 2016. évi megfelelőségi adatok
• 2017. április 3. – A 2016. évi hitelesített kibocsátások javított táblázata
• 2016. május 2. – A 2015. évi megfelelőségi adatok
• 2016. április 1. – A 2015. évi hitelesített kibocsátások
• 2015. május 4. – A 2014. évi megfelelőségi adatok
• 2015. április 1. – A 2014. évi hitelesített kibocsátások
• 2014. május 15. – A 2013. évi megfelelőségi adatok
• 2014. május 14. – 2014. április 30-ig beváltott jóváírások
• 2014. április 1. – A 2013. évi hitelesített kibocsátások

Nemzetikiosztásiterv-táblák

• A 2008–2012-es nemzetikiosztásiterv-táblákra vonatkozó határozatok: Ausztria, Belgium, Bulgária, Ciprus, Csehország, Dánia, Észtország, Finnország, Franciaország, Németország, Görögország, Magyarország, Olaszország, Írország, Lettország, Liechtenstein, Litvánia, Luxemburg, Málta, Hollandia, Norvégia, Lengyelország, Portugália, Románia, Szlovákia, Szlovénia, Spanyolország, Svédország, Egyesült Királyság
• A 2008–2012-es eredeti nemzetikiosztásiterv-táblák (a frissített helyzetről a közösségi független ügyleti jegyzőkönyvből lehet tájékozódni): Ausztria, Belgium, Csehország, Dánia, Észtország, Finnország, Franciaország, Görögország, Németország, Magyarország, Olaszország, Írország, Lettország, Litvánia, Luxemburg, Málta, Hollandia, Lengyelország, Portugália, Románia, Szlovénia, Spanyolország, Svédország, Egyesült Királyság

Jelentések

• 2013. május 16. – Az uniós kibocsátáskereskedelmi rendszerben leadott IKCS-k és KCSE-k (angolul: CER-ek és ERU-k)
• Összesített megfelelőségi adatok, 2008–2012
• 2013. április 2. – A 2008 és 2012 közötti hitelesített kibocsátások

Egységes elektronikus formátumban készült jelentések:

• Ausztria, Belgium, Bulgária, Horvátország, Csehország, Dánia, Észtország, Európai Unió, Finnország, Franciaország, Németország, Görögország, Magyarország, Írország, Olaszország, Lettország, Liechtenstein, Litvánia, Luxemburg, Hollandia, Norvégia, Lengyelország, Portugália, Románia, Szlovákia, Szlovénia, Spanyolország, Svédország, Egyesült Királyság

Egyéb dokumentumok

• Tájékoztató: Az uniós kibocsátáskereskedelmi rendszer elősegíti a kibocsátások csökkenését
• 2010. október 7. – A Bizottság 920/2010/EU rendelete a 2003/87/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv és a 280/2004/EK európai parlamenti és tanácsi határozat szerinti, az uniós kibocsátáskereskedelmi rendszer 2012. december 31-én befejeződő kereskedési időszakát szolgáló uniós kibocsátásiegység-forgalmi jegyzék létrehozásáról – (nem hivatalos egységes szerkezetbe foglalt, magyar nyelvű változat)
• Az uniós kibocsátáskereskedelmi rendszerben használt egységtípusok állományának táblázata tagállamonként
• 2010. március 19. – Az uniós kibocsátáskereskedelmi rendszerben leadott IKCS-k (CER-ek) jegyzéke
• Az uniós kibocsátásiegység-forgalmi jegyzékben szereplő helyhez kötött létesítmények jegyzéke

Nemzetikiosztásiterv-táblák

• A 2005–2007-es nemzetikiosztásiterv-táblákra vonatkozó határozatok: Ausztria, Ciprus, Csehország, Dánia, Észtország, Finnország, Görögország, Magyarország, Írország, Olaszország, Lettország, Litvánia, Luxemburg, Málta, Hollandia, Portugália, Szlovákia, Szlovénia, Spanyolország, Svédország, Egyesült Királyság

Jelentések

• 2007. évi nemzeti jelentések a hitelesített kibocsátási egységekről és a leadott kibocsátási egységekről: Ausztria, Belgium, Ciprus, Csehország, Dánia, Észtország, Finnország, Franciaország, Németország, Görögország, Magyarország, Írország, Olaszország, Lettország, Litvánia, Luxemburg, Málta, Lengyelország, Portugália, Románia, Szlovákia, Szlovénia, Spanyolország, Svédország, Hollandia, Egyesült Királyság
• 2006. évi nemzeti jelentések a hitelesített kibocsátási egységekről és a leadott kibocsátási egységekről (2007. május 8.): Ausztria, Belgium, Ciprus, Csehország, Dánia, Észtország, Finnország, Franciaország, Németország, Görögország, Magyarország, Írország, Olaszország, Lettország, Litvánia, Luxemburg, Lengyelország, Portugália, Szlovákia, Szlovénia, Spanyolország, Svédország, Hollandia, Egyesült Királyság
• 2005. évi nemzeti jelentések a hitelesített kibocsátási egységekről és a leadott kibocsátási egységekről: Ausztria, Belgium, Dánia, Észtország, Finnország, Németország, Görögország, Magyarország, Írország, Olaszország, Lettország, Litvánia, Portugália, Szlovénia, Spanyolország, Svédország, Hollandia, Egyesült Királyság
• Technikai megjegyzés a közösségi független ügyleti jegyzőkönyv jelentéseiről

Egyéb dokumentumok

• A közösségi független ügyleti jegyzőkönyv működését bemutató animációs prezentáció
• Kibocsátáskereskedelem: 2006-ban a szabályok szigorú betartása volt jellemző, a kibocsátások mértékének alakulása nem függ már a gazdasági növekedéstől
• 2015. április 1. – A 2014. évi hitelesített kibocsátások

Az (EU) 2019/1122 rendelet csak az európai uniós kibocsátáskereskedelmi rendszerhez tartozó számlákat szabályozza (a különböző számlatípusokat a rendelet I. melléklete sorolja fel). A kiotói nemzeti kibocsátásiegység-forgalmi jegyzékekben nyilvántartott vagy újonnan nyitott számlákra (kiotói számlák) tehát továbbra is a 389/2013/EU rendeletben foglalt szabályok az irányadók. Ebből adódóan ezek a számlák másképp lesznek kezelve mind a számlaképviselők, mind az ügyletek kezdeményezése és végrehajtása tekintetében. A nemzeti kiotói jegyzékek 2021. január 1-jét követően is nyitva maradnak, így a kiotói számlákhoz továbbra is hozzá lehet majd férni.

Igen. A figyelembe vehető nemzetközi jóváírások a 2020-as kibocsátásokra vonatkozó megfelelési időszak végéig, azaz 2021. április 30-ig átválthatók kibocsátási egységekre a nemzetközi jóváírási jogosultságok által meghatározott mennyiségig. Eddig az időpontig az európai uniós kibocsátáskereskedelmi rendszerben a figyelembe vehető nemzetközi jóváírások átvezethetők egyik számláról egy másikra. Az átváltáskor a számlára olyan egységek kerülnek, amelyeket a harmadik kereskedési időszakra bocsátottak ki.

2021. május 1-jétől kezdve a nemzetközi jóváírások nem használhatók fel az európai uniós kibocsátáskereskedelmi rendszerben, és ezen időpontot követően a nemzetközi jóváírási jogosultságok megszűnnek (a fel nem használt jogosultságok elvesznek). Az európai uniós kibocsátáskereskedelmi rendszerbeli számlák tehát már nem fogadhatnak nemzetközi jóváírásokat. A figyelembe nem vehető jóváírások 2023. július 1-jéig maradhatnak az európai uniós kibocsátáskereskedelmi rendszerbeli számlákon. Ezen időpontot követően a figyelembe nem vehető egységeket tartalmazó számlák tulajdonosai felkérést kapnak arra, hogy vezessék át ezeket az egységeket olyan számlákra, amelyek alkalmasak a tartásukra. Ha a számlatulajdonosok a kérés kézhezvételét követően nem távolítják el a szóban forgó egységeket 40 munkanapon belül, a nemzeti tisztviselő az (EU) 2019/1122 rendelet 85. cikkével összhangban törli az egységeket a számlájukról.

2021. január 1-jén a meglévő közönséges ügyfélszámlák kereskedési számlákká alakulnak át. Új közönséges ügyfélszámlát már nem lehet nyitni. (Megjegyzés: a kiotói kibocsátásiegység-forgalmi jegyzékekben szereplő közönséges ügyfélszámlák nem alakulnak át.)

A közönséges ügyfélszámlák átalakítása automatikus eljárás. A közönséges ügyfélszámlák tulajdonosai idejében közvetlen tájékoztatást kapnak az átalakulásról. A számlatípus átalakítása nem érinti a számlán tartott egységeket, sem a számlaképviselőket.

Az üzemeltetői (légijármű-üzembentartói) számlák esetében a következő új dokumentumokra van szükség:

• A csoport szerkezetét leíró dokumentum, ha a számlatulajdonos egy csoporthoz tartozik.
  A csoport ugyanazt jelenti, mint a pénzügyi beszámolásban: egy anyavállalatot és annak valamennyi leányvállalatát, és lehet akár országos, akár nemzetközi szintű.
• Jogalany-azonosító: a pénzügyi eszközök piacaira vonatkozó uniós szabályozás (MiFID II. irányelv) által előírt azonosító. Lásd még az Európai Értékpapírpiaci Hatóság kapcsolódó közleményeit.

Általánosságban elmondható, hogy a kért dokumentumot, ha létezik hivatalos elektronikus változata, amelyet a nemzeti tisztviselő ellenőrizni tud, nem kell nyomtatott formában benyújtani. Ez a számlatulajdonosra, a létesítményre és a számlaképviselőkre vonatkozó dokumentumokra érvényes.

A nemzeti tisztviselők – ha szükségesnek ítélik – a kötelező dokumentumokon kívül további dokumentumok benyújtását is kérhetik.

Ha az új rendelet a számlanyitáshoz olyan dokumentum benyújtását írja elő, amelyre a korábbi számlák nyitásakor eredetileg nem volt szükség, akkor ezt a dokumentumot be kell nyújtani a nemzeti tisztviselőnek. A nemzeti tisztviselő legkésőbb a számlainformációk soron következő felülvizsgálatakor fel fogja kérni a számlatulajdonost e dokumentumok pótlására.

2021. január 1-jétől az üzemeltetői számlákon légi közlekedési kibocsátási egységek is tarthatók (ez nem függ a kibocsátási egységek kiadásának évétől).

Ez a többlet bele fog számítani a következő évi megfelelőségi állapotjelző értékébe (azaz Önnek kevesebb kibocsátási egységet kell majd leadnia). A régi szabályok értelmében a számlákon többletként leadott mennyiség elveszett az új kereskedési időszak kezdetekor. A kibocsátásiegység-forgalmi jegyzékről szóló új rendelet előírásainak köszönhetően ez a többlet megtartható és figyelembe vehető a következő kereskedési időszakban. A többletként leadott egységek azonban semmiképp sem vezethetők vissza az üzemeltetői (légijármű-üzembentartói) számlára.

Ahhoz, hogy egy számlát fel lehessen venni a megbízhatónak tartott számlák jegyzékébe, továbbra is két számlaképviselőre van szükség: az egyik kezdeményezi, a második pedig jóváhagyja a műveletet. E szabály alól nincs kivétel. A felvétel végrehajtására vonatkozó szabályok azonban megváltoztak: a felvételre irányuló javaslat végrehajtására a jóváhagyás napját követő negyedik munkanapon, közép-európai idő szerint déli 12 órakor kerül sor (korábban hét munkanapot kellett várni).

Az összeférhetetlenségi szabályok miatt a hitelesítők nem rendelkezhetnek sem számlával, sem kibocsátási egységekkel az uniós kibocsátásiegység-forgalmi jegyzékben. Az általuk birtokolt különleges számlatípus (hitelesítői számla) tehát megszűnik, a hitelesítőket ehelyett nyilvántartásba kell venni az uniós kibocsátásiegység-forgalmi jegyzékben. A hitelesítőkkel és a kibocsátások hitelesítésével kapcsolatos folyamatok azonban változatlanok maradnak.

A számlaképviselők a számlához kapcsolódó alábbi jogosultságok egyikével rendelkeznek:

• kezdeményező: ügyleteket és folyamatokat kezdeményezhet;
• jóváhagyó: ügyleteket és folyamatokat hagyhat jóvá;
• kezdeményező/jóváhagyó: ügyleteket és folyamatokat kezdeményezhet, illetve hagyhat jóvá (de nem a saját maga által kezdeményezett ügyleteket/folyamatokat);
• csak adatolvasási jogosultság.

Alapesetben a folyamatok végrehajtásához két számlaképviselőre van szükség: az egyik kezdeményezi, a másik pedig jóváhagyja a folyamatokat. Ha a számlatulajdonos úgy látja jónak, lehetővé teheti egy kezdeményezési (vagy kezdeményezési és jóváhagyási) jogosultsággal rendelkező számlaképviselő számára, hogy egy másik személy jóváhagyása nélkül hajtson végre megbízhatónak tartott (a megbízhatónak tartott számlák jegyzékében szereplő) számlákra irányuló ügyleteket. Ezt az igényt jogszerűen aláírt dokumentum formájában be kell nyújtani a nemzeti tisztviselőnek.

Ezt a döntést a számlatulajdonosnak jól meg kell fontolnia, mert ezáltal lehetővé teszi, hogy egyetlen személy hajtson végre átvezetéseket megbízható számlákra, továbbá kibocsátási egységeket adjon le, illetve töröljön (tudván azt, hogy a munkaidőben kezdeményezett ügyletek végrehajtása azonnali és visszavonásukra nincs lehetőség – lásd az „Átvezetések” részben olvasható kérdéseket).

A számlanyitáshoz két számlaképviselőre van szükség, hogy a két személyt igénylő folyamatok végrehajthatók legyenek: az egyiknek kezdeményezési jogosultsággal, a másiknak jóváhagyási jogosultsággal kell rendelkeznie (de az is engedélyezett, hogy az egyik vagy akár mindkét számlaképviselő kezdeményezési és jóváhagyási jogosultsággal is rendelkezzen).

A számla megfelelő működéséhez két számlaképviselőre van szükség: egyikük kezdeményezi az ügyleteket, a másik pedig jóváhagyja a kezdeményezett ügyleteket. Ha bármely okból úgy alakul, hogy a számlaképviselők száma ennél kevesebb, a két személyt igénylő folyamatok nem végezhetők el. A következő folyamatokról van szó:

• minden ügylet, ha a számlatulajdonos nem nyújtott be kérést a megbízhatónak tartott számlák jegyzékében szereplő számlákra vonatkozó ügyletek jóváhagyásának mellőzésére;
• a megbízhatónak tartott számlák jegyzékében nem szereplő számlákra irányuló tranzakciók (azon üzemeltetői [légijármű-üzembentartói] számlák esetében, amelyeknél a számlatulajdonos úgy döntött, hogy lehetővé teszi a megbízhatónak tartott számlák jegyzékében nem szereplő számlákra irányuló ügyeleteket);
• számla felvétele a megbízhatónak tartott számlák jegyzékébe.

2021. január 1-jén a korábbi meghatalmazott képviselők és a további meghatalmazott képviselők automatikusan átalakulnak a következő módon, a következő jogosultságokkal rendelkező számlaképviselőkké:

meghatalmazott képviselő, ha volt kijelölve további meghatalmazott képviselő → folyamatok kezdeményezésére jogosult számlaképviselő;

meghatalmazott képviselő, ha nem volt kijelölve további meghatalmazott képviselő → folyamatok kezdeményezésére és jóváhagyására jogosult számlaképviselő;

további meghatalmazott képviselő → folyamatok jóváhagyására jogosult számlaképviselő.

A számlához csak olvasási jogosultsággal hozzárendelt meghatalmazott képviselők esetében nincs változás.

A számlaképviselő jogosultságai bármikor módosíthatók a nemzeti tisztviselőhöz benyújtott írásbeli kérés útján. Ilyen kérés benyújtásakor figyelni kell arra, hogy a számla a kért módosítással is működőképes maradjon, azaz legalább egy számlaképviselőnek kezdeményezési joggal és legalább egynek jóváhagyási joggal kell rendelkeznie (de az is engedélyezett, hogy az egyik vagy akár mindkét számlaképviselő kezdeményezési és jóváhagyási jogosultsággal is rendelkezzen).

A 2021. január 1. előtt kezdeményezett, de jóvá nem hagyott kérelmek automatikusan elutasításra kerülnek. A késleltetve végrehajtandó ügyletekre nem vonatkozik ez az automatikus elutasítás, ezért azok kellő időben lezárulnak.

Alapesetben ezekről a számlákról nem lehet kezdeményezni olyan számlákra irányuló ügyleteket, amelyek nem szerepelnek a megbízhatónak tartott számlák jegyzékében. Ha azonban a számlatulajdonos (a nemzeti tisztviselőnek benyújtott, megfelelően aláírt dokumentum formájában) úgy nyilatkozik, hogy lehetővé akarja tenni a megbízhatónak tartott számlák jegyzékében nem szereplő számlákra irányuló ügyeleteket, ez lehetséges lesz. Ebben az esetben a megbízhatónak tartott számlák jegyzékében nem szereplő számlákra irányuló valamennyi ügylethez két számlaképviselőre lesz szükség: az egyik kezdeményezi az ügyletet, a másik pedig jóváhagyja azt.

A megbízhatónak tartott számlák jegyzékében szereplő számlákra irányuló,

• munkaidőben (munkanapokon közép-európai idő szerint 10:00 és 16:00 óra között) jóváhagyott (vagy – ha nincs szükség jóváhagyásra – kezdeményezett) ügyletek esetében → azonnali a végrehajtás;
• a munkaidőn kívül jóváhagyott (vagy – ha nincs szükség jóváhagyásra – kezdeményezett) ügyletek esetében → a következő munkaidő kezdetekor kerül sor a végrehajtásra.

A megbízhatónak tartott számlák jegyzékében nem szereplő számlákra irányuló,

• munkanapokon közép-európai idő szerint déli 12 óráig jóváhagyott ügyletek esetében → a következő munkanapon, közép-európai idő szerint déli 12 órakor kerül sor a végrehajtásra;
• munkanapokon közép-európai idő szerint déli 12 óra után jóváhagyott ügyletek esetében → a jóváhagyás napját követő második munkanapon, közép-európai idő szerint déli 12 órakor kerül sor a végrehajtásra;
• nem munkanapon jóváhagyott ügyletek esetében → a jóváhagyás napját követő második munkanapon, közép-európai idő szerint déli 12 órakor kerül sor a végrehajtásra.

Átvezetések a megbízhatónak tartott számlák jegyzékében szereplő számlákra:

• egy kezdeményezési jogosultsággal rendelkező és egy jóváhagyási jogosultsággal rendelkező számlaképviselőre van szükség;
• ha a számlatulajdonos kérte a jóváhagyási követelmény mellőzését: egy kezdeményezési jogosultsággal (vagy kezdeményezési és jóváhagyási jogosultsággal) rendelkező számlaképviselőre van szükség.

Átvezetések a megbízhatónak tartott számlák jegyzékében nem szereplő számlákra (ilyen átvezetéseket üzemeltetői [légijármű-üzembentartói] számláról csak akkor lehet végrehajtani, ha azt a számlatulajdonos kifejezetten kérte a nemzeti tisztviselőtől):

• egy kezdeményezési jogosultsággal rendelkező és egy jóváhagyási jogosultsággal rendelkező számlalépviselőre van szükség (de az is engedélyezett, hogy az egyik vagy akár mindkét számlaképviselő kezdeményezési és jóváhagyási jogosultsággal is rendelkezzen). E szabály alól nincs kivétel.

Számla felvétele a megbízhatónak tartott számlák jegyzékébe: egy kezdeményezési jogosultsággal rendelkező és egy jóváhagyási jogosultsággal rendelkező számlalépviselőre van szükség (de az is engedélyezett, hogy az egyik vagy akár mindkét számlaképviselő kezdeményezési és jóváhagyási jogosultsággal is rendelkezzen). E szabály alól nincs kivétel.

A régi szabályozás értelmében a számlatulajdonosoknak lehetőségük volt arra, hogy további számlaképviselő jóváhagyása nélkül kezdeményezzenek átvezetéseket a megbízhatónak tartott számlák jegyzékében szereplő számlákra. Ez 2021. január 1-jétől megváltozik, mivel a jóváhagyás követelménye alapesetben valamennyi számlára és minden átvezetésre vonatkozik. A számlatulajdonosoknak azonban lehetőségük van arra, hogy kérjék a jóváhagyási követelmény mellőzését a megbízhatónak tartott számlák jegyzékében szereplő számlákra irányuló átvezetések tekintetében. Ez azt jelenti, hogy egy olyan számlaképviselő, aki jogosult ügyleteket kezdeményezni (vagy kezdeményezési és jóváhagyási jogosultsággal is rendelkezik), egyedül is végrehajthatja az ilyen átvezetéseket. Ezt a kérést jogszerűen aláírt dokumentum formájában be kell nyújtani a nemzeti tisztviselőnek. (Megjegyzés: a megbízhatónak tartott számlák jegyzékében nem szereplő számlákra irányuló ügyletekhez – ha engedélyezve vannak – mindig szükség van egy második számlaképviselő jóváhagyására.)

A számlaképviselők szempontjából a kibocsátási egységek leadása és törlése a megbízhatónak tartott számlák jegyzékében szereplő számlákra irányuló átvezetésekkel egyenértékű. Ez azt jelenti, hogy az ilyen típusú ügyleteknél alapesetben két számlaképviselőre van szükség, de a számlatulajdonos kérheti a jóváhagyási követelmény mellőzését.

Az átvezetések kezdeményezésekor a számlaképviselőknek jelezniük kell, hogy olyan tőzsdén kívüli kereskedési tranzakcióról van-e szó, amely két jogalany között, közvetítők nélkül megy végbe, például olyan ügyletről, amely nincs piaci helyszínen bejegyezve, és amelyet nem egy központi szerződő fél számol el. Az egyazon számlatulajdonos különböző számlái közötti átvezetéseket nem lehet kétoldalú ügyletként feltüntetni.

Az európai uniós kibocsátáskereskedelmi rendszer harmadik kereskedési időszakában (azaz 2021 előtt) kiadott kibocsátási egységek határozatlan ideig érvényesek. A számlaállományok tehát 2021. január 1. után is megmaradnak, és a számlákon tartott kibocsátási egységeket ugyanúgy fel lehet használni az uniós kibocsátásiegység-forgalmi jegyzékben, mint korábban.

A negyedik kereskedési időszakban (a 2021 és 2030 közötti évekre) kiadott kibocsátási egységek csak a 2021. évi és azt követő kibocsátásokra használhatók fel (adhatók le). A harmadik kereskedési időszakban (a 2013 és 2020 közötti évekre) kiadott kibocsátási egységek azonban korlátozás nélkül felhasználhatók.

A kibocsátási egységek átvitele és törlése tekintetében nincs korlátozás vagy különbség.

A svájci kibocsátáskereskedelmi rendszerben kiadott kibocsátási egységek egyenértékűek az uniós kibocsátási egységekkel. Mivel a svájci kibocsátási egységekben is szerepel a kibocsátási időszak, ugyanazok a korlátozások vonatkoznak rájuk, mint az uniós kibocsátási egységekre.

A harmadik kereskedési időszak (2013–2020) éveire vonatkozó ingyenes kiosztást mindig az adott időszakra kiadott kibocsátási egységekkel kell teljesíteni, még akkor is, ha a kiosztásra később kerül sor.

Az uniós kibocsátásiegység-forgalmi jegyzék egyértelműen megjeleníti, hogy egy adott kibocsátási egység az uniós kibocsátáskereskedelmi rendszer harmadik vagy negyedik kereskedési időszakára kiadott egységek közé tartozik (lásd az alábbi képernyőfelvételt).

Ennek alapján ki lehet majd választani, hogy mely egységet kell áthelyezni/leadni/törölni.

A felülvizsgált ETS-irányelvvel összhangban a helyhez kötött létesítmények a negyedik kereskedési időszakban, azaz a 2021. évi és az azt követő kibocsátások tekintetében felhasználhatnak légi közlekedési kibocsátási egységeket. Ez azt jelenti, hogy 2020-ban, a 2021. április 30-ig tartó megfelelési időszakban nem lehet a kibocsátásokra légi közlekedési kibocsátási egységeket felhasználni (leadni).

Ha a kezdeményezett (és jóváhagyott) ügylet végrehajtása késleltetés miatt még nem történt meg, a művelet visszavonható. A visszavonásra két órával a végrehajtás időpontja előtt sort kell keríteni (lásd fentebb).

Az azonnal végrehajtott ügyletek (a megbízhatónak tartott számlák jegyzékében szereplő számlákra irányuló átvezetések) nem vonhatók vissza.

A késleltetés miatt még végre nem hajtott ügyletek (a megbízhatónak tartott számlák jegyzékében nem szereplő számlákra irányuló átvezetések) esetében meg kell szakítani az ügyletet, és ezzel egyidejűleg tájékoztatni kell a nemzeti tisztviselőt és az illetékes nemzeti bűnüldöző hatóságot (pl. rendőrséget). A már (késleltetés nélkül) végrehajtott ügyletek esetében tájékoztatni kell a nemzeti tisztviselőt, hogy tegye meg a szükséges és lehetséges lépéseket.

Az általános adatvédelmi rendelet ((EU) 2016/679 rendelet) meghatározása szerinti személyes adatokat öt évig őrizzük meg azt követően, hogy az uniós kibocsátásiegység-forgalmi jegyzék már nem áll üzleti kapcsolatban az érintett természetes személlyel. Öt év elteltével ezeket az adatokat olyan formában tároljuk, hogy kizárólag az uniós kibocsátásiegység-forgalmi jegyzék központi tisztviselője férhet majd hozzájuk, és az ily módon tárolt adatok csak bűnügyi nyomozás céljára használhatók fel. Ezen meghosszabbított időszakot követően a személyes adatokat töröljük az uniós kibocsátásiegység-forgalmi jegyzékből.

Az ötéves megőrzési időszak lejárta után a személyes adatokat anonimizáljuk, és a nyilvános felületen értesítés jelenik meg erről.

A számlatulajdonosok dönthetnek úgy, hogy telefonszámukat és e-mail-címüket nyilvánossá teszik. Ezt a nemzeti tisztviselőtől kell kérniük. Ha ezt megtették, ezen adataikat közzétesszük az európai uniós ügyleti jegyzőkönyv nyilvános honlapján.

A TLS titkosítási protokoll, mely úgy biztosítja az érzékeny adatok átvitelét, hogy titkosítja azokat a hálózati alagutakat, amelyeken az információk áthaladnak. Vagyis a TLS az a mechanizmus, amely védelmezi az uniós kibocsátásiegység-forgalmi jegyzéket használók által a webböngészőjükön keresztül bevitt valamennyi információ titkosságát és sértetlenségét.

A TLS 1.2. olyan frissítéseket tartalmaz, amelyek növelik az uniós kibocsátásiegység-forgalmi jegyzékben végzett műveletek biztonságát. A 2008-ban definiált TLS 1.2. verziót ma már minden jelentős webböngésző alapértelmezés szerint támogatja. 2012-től 2015. október 15-ig az uniós kibocsátásiegység-forgalmi jegyzék kompatibilis volt a TLS korábbi verzióival, de ez utóbbi időponttól kezdve a régebbi verziókkal már nem lehet kapcsolatot teremteni.

Valamennyi új böngésző (Chrome, Firefox, Internet Explorer és Safari) alapértelmezés szerint támogatja a TLS 1.2. verziót. A következő böngészőverziókról van szó:

• a Chrome esetében a 33. és az azt követő verziók;
• a Firefox esetében a 34. és az azt követő verziók;
• az Internet Explorer esetében a 11. és az azt követő verziók;
• a Safari esetében a 7. és az azt követő verziók.

A TLS támogatottsága a böngészőkben – további információk

Az uniós kibocsátáskereskedelmi rendszer kibocsátásiegység-forgalmi jegyzékei nyilvántartják a kibocsátási egységeket és a kibocsátási egységekkel végrehajtott ügyleteket, ugyanúgy, ahogy a bankrendszerek számon tartják a pénzforgalmi műveleteket. Az ügyletek fő típusai a következők: kibocsátási egységek létrehozása, ingyenes kiosztása, kibocsátási egységek árverés útján történő értékesítése, kibocsátási egységekkel való kereskedés, kibocsátási egységek leadása megfelelés céljából és kibocsátási egységek törlése. A kibocsátásiegység-forgalmi jegyzékek egyszersmind nyilvántartják azokat a létesítményeket és légijármű-üzembentartókat is, amelyek kibocsátási egységek leadásával fedezik hitelesített kibocsátásukat.

Az uniós kibocsátáskereskedelmi rendszer második kereskedési időszakában az üzemeltetők közvetlenül felhasználhatták a nemzetközi kibocsátási egységeket. A harmadik kereskedési időszakban ezt a lehetőséget a jóváírási jogosultságok kibocsátási egységekre történő cseréje váltja fel. A jóváírási jogosultságok kibocsátási egységekre cserélésének mechanizmusát hivatalosan a kibocsátásiegység-forgalmi jegyzékekről szóló, aktualizált rendelet vezeti be.

A szabályoknak az együttes végrehajtásból származó nemzetközi jóváírások (kibocsátás-csökkentési egységek – KCSE vagy angol rövidítéssel: ERU) tekintetében való végrehajtásáról az uniós kibocsátáskereskedelmi irányelv és a Kiotói Jegyzőkönyv rendelkezik. Ld.: Gyakran feltett kérdések a nemzetközi szén-dioxid-piac területén

A kibocsátásiegység-forgalmi jegyzékekről szóló rendelet rögzíti a kibocsátáskereskedelmi rendszeren kívüli, a közös kötelezettségvállalási határozat hatálya alá tartozó ügyleteknek az uniós kibocsátásiegység-forgalmi jegyzékben való elszámolására vonatkozó szabályokat.

A Bizottság 2013. május 2-án fogadta el a rendeletet, amely a Hivatalos Lapban való kihirdetését követő napon lépett hatályba.

A kibocsátásiegység-forgalmi jegyzékek biztonsága a kibocsátási egységekkel 2010-ben és 2011-ben elkövetett csalások következtében prioritássá vált. 2011 elején a Bizottság azonnali intézkedésként ideiglenesen felfüggesztette az összes nemzeti kibocsátásiegység-forgalmi jegyzéket mindaddig, amíg a rájuk vonatkozó minimális biztonsági követelmények nem teljesülnek. A 2011-ben elfogadott további intézkedéseknek köszönhetően az uniós kibocsátásiegység-forgalmi jegyzék biztonságát a pénzügyi ágazatban alkalmazott legkorszerűbb biztonsági intézkedésekkel egyenértékű intézkedések szavatolják.

A főbb biztonsági intézkedéseket az alábbiakban foglaljuk össze.

Egy termék vagy áru akkor „felcserélhető”, ha az egyes egységek helyettesíthetőek az adott termék vagy áru bármely más egységével (pl. 1 kilogramm cukor). A kibocsátási egységeknek a rendelet által előirányzott helyettesíthetősége azt jelenti, hogy a követelés – például lopás, illetve a számlatulajdonos szerződésszegése vagy fizetésképtelensége esetén – nem irányulhat egy adott kibocsátási egységre. Ez a szabály nem zárja ki ugyanolyan mennyiségű, ugyanolyan típusú kibocsátási egység vagy jóváírás visszakövetelését, sem például kártérítés igénylését. Az uniós kibocsátásiegység-forgalmi jegyzékben véglegessé vált ügyletek tehát visszavonhatatlanok, és nem fordíthatók vissza.

Nem, a rendelet nem harmonizálja a kibocsátási egységek tulajdonjogát. Ugyanakkor amellett, hogy előírja, hogy a kibocsátási egységek helyettesíthetők, védi azokat, akik jóhiszeműen birtokolnak, illetve vásárolnak kibocsátási egységeket. Ezek a személyek ugyanis teljes körű tulajdonjogot szereznek a megvett kibocsátási egységek felett. A „jóhiszeműség” fogalmának értelmezése a nemzeti jog hatáskörébe tartozik.

2011 elején nyilvánosságra kerültek olyan listák, amelyek állítólagosan ellopott kibocsátási egységek sorszámait tartalmazták. Ez zavart okozott a szén-dioxid-piacon, mivel előfordulhatott, hogy egyes joghatóságokban a sorszámuk alapján azonosítható, ellopott kibocsátási egységeket vissza kellett szolgáltatni, ami kockázatosabbá tette a kereskedelmet. A rendelet annak érdekében, hogy a jövőben el lehessen kerülni az ilyen piaci zavarokat, kifejezetten tiltja az ellopott kibocsátási egységek sorszámának nyilvánosságra hozását. Ezen túlmenően az egységes uniós kibocsátásiegység-forgalmi jegyzékben a kibocsátási egységek sorszáma nem nyilvános, tehát csak a jegyzékkezelők láthatják, a felhasználók nem. A jegyzékkezelők a sorszámokat kérésre az illetékes nemzeti hatóságok rendelkezésére bocsáthatják. Ezeket az intézkedéseket a kibocsátási egységek helyettesíthetősége és a jóhiszemű vevők védelme egészíti ki. Ezek a rendelkezések együttesen lehetővé teszik, hogy az ellopott kibocsátási egységek és az ügyben érintett csalók végső soron nyomon követhetők legyenek büntetőjogi vagy polgári jogi eljárás céljából, de a kereskedelem ne akadjon meg a felhasználók között.

A kiotói egységek (pl. a tiszta fejlesztési mechanizmus jóváírásai) esetében az egységazonosítónak csak az egyedi része nincs megjelenítve: az egység típusa, a projektszám stb. nyilvános marad.

A rendelet biztosítja, hogy az uniós kibocsátáskereskedelmi rendszer jegyzéke zökkenőmentesen működjön, függetlenül a Kiotói Jegyzőkönyvvel kapcsolatban hozott döntésektől. Csak olyan kiotói egységek tarthatók az uniós kibocsátásiegység-forgalmi jegyzékben vezetett számlákon, amelyek felhasználhatók megfelelés céljára az uniós kibocsátáskereskedelmi rendszerben. Az uniós kibocsátáskereskedelmi rendszerben fel nem használható kiotói egységeket a nemzeti kiotói jegyzékekben vezetett számlákon lehet tartani.

A biztonsági intézkedésekkel kapcsolatban szerzett tapasztalatok fényében, illetve annak érdekében, hogy a jogi keret tükrözze a piacfelügyelettel kapcsolatos munka eredményét, előfordulhat, hogy a rendeletet felül kell majd vizsgálni.

2012. január 30. óta a légijármű-üzembentartóknak is lehetőségük van arra, hogy számlákat nyissanak az uniós kibocsátásiegység-forgalmi jegyzékben. A számlaigényléseket és az összes szükséges igazoló dokumentumot az illetékes nemzeti tisztviselő (jegyzékkezelő) ellenőrzi. A nyitott számlával rendelkező légijármű-üzembentartók részesülhetnek ingyenes kiosztásban a számlájukat kezelő tagállam által meghatározottak szerint.

Az uniós kibocsátáskereskedelmi rendszer hatálya alá tartozó valamennyi légijármű-üzembentartónak számlát kell nyitnia az uniós kibocsátásiegység-forgalmi jegyzékben. A Bizottság által 2011 szeptemberében közzétett referenciaérték alapján a tagállamok – az uniós kibocsátáskereskedelmi irányelvben meghatározott szabályokkal összhangban – kiszámítják az egyes légijármű-üzembentartók számára ingyenesen kiosztandó kibocsátási egységek mennyiségét. A nyitott számlával rendelkező légijármű-üzembentartók 2012. február 28-ig megkapták a kibocsátásiegység-forgalmi jegyzékbeli számlájukon az ingyenes kibocsátási egységek első éves csomagját. 2012-ben a légitársaságok összesen mintegy 181 millió légi közlekedési kibocsátási egységet kaptak az ingyenes kiosztás keretében.

Az uniós kibocsátáskereskedelmi rendszer hatálya alá tartozó légijármű-üzembentartóknak több műveletet végre kell hajtaniuk a kibocsátásiegység-forgalmi jegyzékben annak érdekében, hogy megfeleljenek az uniós kibocsátáskereskedelmi rendszer követelményeinek. Többek között 2012 óta minden évben március 31-ig be kell vezetniük hitelesített kibocsátásaikat a jegyzékbe (pl. 2013. március 31-ig be kellett vezetniük az uniós kibocsátásiegység-forgalmi jegyzékbe a 2012. évi hitelesített kibocsátásokat), továbbá minden évben április 30-ig elegendő számú légi közlekedési kibocsátási egységet, általános célú kibocsátási egységet és/vagy nemzetközi jóváírást kell leadniuk az előző év(ek)ből származó kibocsátásuk fedezésére (pl. 2013. április 30-ig le kellett adniuk a 2012-es kibocsátásukat fedező egységeket).

Az uniós kibocsátásiegység-forgalmi jegyzékben szereplő többi számlatulajdonoshoz hasonlóan a légijármű-üzembentartók átadhatnak kibocsátási egységeket és nemzetközi jóváírásokat az uniós kibocsátáskereskedelmi rendszer más szereplői részére.

Az uniós kibocsátáskereskedelmi irányelv értelmében a második kereskedési időszakból származó kibocsátási egységeket nem lehet a harmadik kereskedési időszakban való megfelelés céljából felhasználni. Az irányelv lehetővé teszi azonban 2013-ban a kibocsátási egységek áttárolását a második kereskedési időszakból a harmadik kereskedési időszakba.

A kibocsátásiegység-forgalmi jegyzékekről szóló 920/2010/EU rendelet 57. cikkének megfelelően a kibocsátási egységek áttárolása a 2. időszakbeli kibocsátási egységek törlésével, és a törölt egységek mennyiségével megegyező számú 3. időszakbeli kibocsátási egység ugyanazon számlán történő egyidejű létrehozásával valósul meg. A kibocsátásiegység-forgalmi jegyzékekről szóló rendelet legutóbbi módosításának céljai közé tartozott a légi közlekedési kibocsátási egységekre vonatkozó áttárolási szabályok egyértelműsítése is, miszerint a 2012. évi légi közlekedési kibocsátási egységeknek átvihetőknek kell lenniük a 3. kereskedési időszakba anélkül, hogy légi közlekedési kibocsátási egységként való megjelölésük módosulna.

Nem, a kibocsátási egységek áttárolására vonatkozó rendelkezés az uniós kibocsátásiegység-forgalmi jegyzékben vezetett felhasználói számlákon tartott, második kereskedési időszakbeli kibocsátási egységek összességére alkalmazandó.

A kibocsátási egységeknek a második kereskedési időszakból a harmadikba történő áttárolása automatikus folyamat, és várhatóan 2013. július 1-jén kezdődik. A folyamat lebonyolításához az uniós kibocsátásiegység-forgalmi jegyzéket öt egymást követő munkanapra be kell zárni. Az uniós kibocsátásiegység-forgalmi jegyzékhez ezért július 1-jétől legkésőbb július 8-áig nem lehet majd hozzáférni.

A 920/2010/EU rendelet 57. cikke előírja a kibocsátási egységeknek a második kereskedési időszakból és a harmadik kereskedési időszakba való áttárolását.

Nem, a Bizottság nem tervez semmilyen változtatást a kibocsátási egységek kereskedési időszakok közötti áttárolásának lehetőségével kapcsolatban. A kibocsátási egységek áttárolásának lehetősége központi szerepet játszik az árképzésben, és hosszú távú árjelzőként ösztönzi a kevésbé karbonintenzív tőkeállományba és az innovációba történő beruházásokat.

A felülvizsgált uniós kibocsátáskereskedelmi irányelv értelmében az IKCS-k és KCSE-k (angol rövidítéssel: CER-ek és ERU-k) átválthatók kibocsátási egységekre az ezen egységek felhasználására vonatkozó jogosultság erejéig. Az átváltás részletes szabályait a kibocsátásiegység-forgalmi jegyzékekről szóló rendelet rögzíti. A jóváírási jogosultságok megengedett mennyiségig történő átváltására 2015. március 31-ig van lehetőség.

Az uniós kibocsátáskereskedelmi irányelv 11a. cikkének (8) bekezdése szerinti, a nemzetközi jóváírások felhasználására vonatkozó határértéket külön bizottsági rendelet fogja megállapítani.

A Kiotói Jegyzőkönyv értelmében a részes felek dönthetnek úgy, hogy az IKCS-ket és a KCSE-ket (angol rövidítéssel: CER-eket és az ERU-kat) a számukra eredetileg kiosztott IKCS-mennyiség, illetve KCSE-mennyiség 2,5%-áig áttárolják (a Kiotói Jegyzőkönyvben átvitelnek nevezett folyamat). Ezt a Kiotói Jegyzőkönyv szerinti átvitelre vonatkozó határértéket a részes felek (azaz országok) szintjén kell alkalmazni. Ez azt jelenti, hogy ez a jogosultság a tagállamokat illeti meg. A tagállamok nemzeti szinten – a jogalanyok állampolgárságon, illetve a székhely szerinti országon alapuló hátrányos megkülönböztetésének tilalmára vonatkozó általános uniós jogelvet szem előtt tartva – maguk döntenek arról, hogy ezt az átvitelhez való jogot milyen mértékben adják meg a magánjogi szervezetek számára.

Minden folyószámlához és kereskedési számlához hozzá lehet rendelni egy olyan jegyzéket, amely a megbízhatónak tartott számlákat tartalmazza. Megbízhatónak tartott számlának minősülnek azok a számlatulajdonos által meghatározott számlák, amelyekre az átutalások megbízhatóan végrehajthatók.

A számlatulajdonos tulajdonában lévő többi számla automatikusan felkerül a megbízhatónak tartott számlák jegyzékére. Egyéb megbízható számlák esetében a felvételt a számlatulajdonos bármely meghatalmazott képviselője kezdeményezheti.

Ami a végrehajtást illeti, a megbízhatónak tartott számlák jegyzékére való felvétel iránti kérés jóváhagyása és a kérés teljesítése között el kell telnie bizonyos időnek; a számla 7 nappal azt követően kerül rá a megbízhatónak tartott számlák jegyzékére, hogy a kezdeményezett kérést egy további meghatalmazott képviselő (vagy egy másik meghatalmazott képviselő, ha nincs további meghatalmazott képviselő kijelölve) megerősítette.

A folyószámlákról csak a megbízhatónak tartott számlák jegyzékében szereplő számlákra lehet átvezetéseket végrehajtani. Az ilyen átvezetésekhez nincs szükség egy további meghatalmazott képviselő jóváhagyására, de az ügylet végrehajtására 26 órás késleltetéssel kerül sor. A számlatulajdonos azonban dönthet úgy is, hogy minden egyes átvezetésre vonatkozóan fenntartja a további meghatalmazott képviselő általi jóváhagyás követelményét.

A kereskedési számlákhoz is lehet olyan jegyzéket rendelni, amely a megbízhatónak tartott számlákat tartalmazza. Akárcsak a folyószámlák esetében, az átvezetéseknek feltétele lehet, hogy egy további meghatalmazott képviselő megerősítse a kezdeményezett ügyletet. A kereskedési számlákról a megbízhatónak tartott számlák jegyzékében szereplő számlákra történő átvezetésekre azonban nem vonatkozik a 26 órás késleltetés.

A folyószámláktól eltérően a kereskedési számlákról olyan számlákra is lehet átvezetést kezdeményezni, amelyek nem szerepelnek a megbízhatónak tartott számlák jegyzékén; ebben az esetben viszont az átvezetésre 26 órás késleltetéssel kerül sor, és az ügyletet egy további meghatalmazott képviselőnek meg kell erősítenie.

A különböző eseteket az alábbi táblázatban foglaljuk össze:

• Az európai uniós ügyleti jegyzőkönyv nyilvános honlapja