Az éghajlatváltozás elleni küzdelem nemzetközi finanszírozása

A klímaválság világjelenség. Nem elég, ha csak az Európai Unióban mérsékeljük az üvegházhatásúgáz-kibocsátást – globális csökkenést kell elérnünk. Az EU büszke arra, hogy partneri viszonyt épít ki fejlődő országokkal annak érdekében, hogy biztosítsa számukra az éghajlatváltozás mérsékléséhez és az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodáshoz szükséges támogatást.

A fejlődő országok éghajlatváltozás elleni küzdelmét támogató közfinanszírozáshoz legnagyobb mértékben az EU járul hozzá az Európai Beruházási Bankkal és az uniós tagállamokkal közösen. Az általuk erre a célra fordított közpénzek összege 23,04 milliárd eurót tett ki 2021-ben.

A legtöbb hivatalos fejlesztési támogatást is ők nyújtják világviszonylatban (2020-ban összesen 67 milliárd eurót fordítottak hivatalos fejlesztési segélyre), és ebből a támogatásból egyre nagyobb mértékben részesülnek olyan intézkedések, amelyek a klímaváltozás elleni fellépést szolgálják.

A Párizsi Megállapodás keretében a világ számos országa kötelezettséget vállalt arra, hogy hosszú távú éghajlat-politikai céljaink elérésének elősegítése érdekében a pénzügyi források áramlását összhangba hozza az üvegházhatásúgáz-kibocsátás alacsony szintre történő csökkentésére és az éghajlatváltozással szembeni ellenálló képesség fejlesztésére irányuló erőfeszítésekkel.

Ezzel összefüggésben az EU ambiciózus cselekvési tervet indított útnak a fenntartható növekedés finanszírozásának témájában, és stratégiát dolgozott ki a fenntartható gazdaságra való átállás finanszírozására. Ezen túlmenően az Unió segítséget nyújt a fejlődő országoknak ahhoz, hogy javítsák az alacsony szén-dioxid-kibocsátást előmozdító finanszírozás mobilizálásához szükséges feltételeket.

2019 októberében az EU – Argentínával, Chilével, Indiával, Kanadával, Kenyával, Kínával és Marokkóval együtt – életre hívta a fenntartható finanszírozással foglalkozó nemzetközi platformot (melyhez azóta további országok csatlakoztak). A platform azt hivatott elősegíteni, hogy több magántőkét sikerüljön mozgósítani környezeti szempontból fenntartható beruházások megvalósításának céljára.

2021-ben az Európai Bizottság 2,5 milliárd eurót különített el a fejlődő országok számára, és ennek jelentős része (közel 40%-a) olyan tevékenységek finanszírozását szolgálja, amelyek az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodást segítik.

Azt is fontos megemlíteni, hogy míg a 2014–2020-as időszakra szóló teljes uniós költségvetés 20%-a finanszírozott éghajlatváltozással kapcsolatos projekteket, addig a 2021–2027-es időszakra vonatkozóan már 30%, a Szomszédsági, Fejlesztési és Nemzetközi Együttműködési Eszköz (NDICI) esetében pedig 35% az előirányzott arány.

Ezenkívül az Európai Beruházási Bank (EBB) 2021-ben 2,56 milliárd eurót juttatott az éghajlatváltozás elleni küzdelem finanszírozására a fejlődő országoknak. Az EBB egyebek között energiahatékonysági és megújulóenergia-projekteket finanszíroz Afrikában és más régiókban, és finanszírozási tevékenysége során saját forrásait gyakran ötvözi az Európai Bizottság és az uniós országok nemzeti ügynökségeinek forrásaival.

A fejlődő országokban a szakpolitikai párbeszédhez és a konkrét, célzott éghajlat-politikai intézkedésekhez nyújtott uniós támogatás fő csatornája az éghajlatváltozás elleni globális szövetség+ (GCCA+) volt. A kezdeményezés 2014 és 2020 között zajlott, a projektek véglegesítése pedig most folyik.

A kezdeményezéshez nyújtott vissza nem térítendő támogatás összege az első szakaszban (2007 és 2014 között) folyósított 317,5 millió euróról 420 millió euróra növekedett a második szakaszban (2014 és 2020 között).

A GCCA+ nagy hangsúlyt fektetett a legkevésbé fejlett országokra és a fejlődő kis szigetállamokra, mivel ezek az országok a legsebezhetőbbek az éghajlatváltozással szemben.

A globális szövetség átfogó célja az volt, hogy előmozdítsa a szakpolitikai párbeszédet és az együttműködést a klímaváltozás területén az EU és a fejlődő országok között.

A kezdeményezés középpontjában az alábbi kiemelt cselekvési területek álltak:

• az éghajlatváltozással kapcsolatos fellépés beépítése a nemzeti fejlesztési stratégiák számos aspektusába;
• a klímaváltozás hatásaival szembeni ellenálló képesség növelése;
• az éghajlatváltozáshoz történő alkalmazkodást és az éghajlatváltozás mérséklését célzó nemzeti stratégiák kidolgozásának és végrehajtásának segítése;
• a banki finanszírozásra alkalmas (azaz költséghatékony) fejlesztési projektek előkészítésének és finanszírozásának segítése az éghajlatváltozással kapcsolatos területeken.

Az Európai Fenntartható Fejlődési Alap Plusz (EFFA+) az EU-n kívüli országokra vonatkozó uniós beruházási keretrendszer egyik eleme. Az alap egy sor különböző pénzügyi művelethez biztosít fedezetet világszerte, és részét képezi az EU külső tevékenységére vonatkozó NDICI – Globális Európa hosszú távú költségvetési programnak.

Az EFFA+ átfogó eszköz, amelynek révén többféle módon lehet támogatni a partnerországok fejlődését. A támogatásnyújtás többek között az alábbi formában valósulhat meg:

• garanciák,
• „vegyes finanszírozás” (uniós támogatások és kereskedelmi bankhitelek kombinációja) útján nyújtott vissza nem térítendő támogatások,
• technikai segítségnyújtás a partnerországoknak projektjeik minőségének javításához és reformjaik végrehajtásához.

Az EFFA+ a magánszektorból fog pénzügyi forrásokat előteremteni a fenntartható és inkluzív fejlődés előmozdításához. Az alap beruházásokat fog támogatni a partnerországokban azzal a céllal, hogy elősegítse tisztességes munkalehetőségek létrejöttét, megerősítse a köz- és a magán-infrastruktúrát, ösztönözze a megújuló energiaforrások használatát és a fenntartható mezőgazdaság térnyerését, és támogassa a digitális gazdaságot.

A beruházási keretrendszer a külső tevékenységi garanciát is magában foglalja, amely 53 milliárd euróra növeli a fenntartható fejlődést szolgáló uniós finanszírozást.

A külső tevékenységi garancia 39,8 milliárd euró összegű kapacitással rendelkezik az EFFA+-műveletek garantálására. A magánszektorral együtt és a tőkeáttételi hatásnak köszönhetően ez a 2021–2027-es időszakban 200 milliárd eurónyi beruházást mozgósíthat.

A fejlett országok célul tűzték ki, hogy 2025-ig különböző forrásokból együttesen 100 milliárd dollárt mozgósítanak a fejlődő országok támogatására, az EU-nak pedig továbbra is eltökélt szándékában áll kivenni a részét ebből az erőfeszítésből.

A finanszírozás sokféle forrásból – köz- és magánforrásokból, két- és többoldalú forrásokból, valamint alternatív finanszírozási forrásokból – származik, és azt a fejlődő országoknak érdemi éghajlatváltozás-mérséklő intézkedések átlátható végrehajtására kell felhasználniuk.

Az EU azt szorgalmazza, hogy – saját kapacitásaikkal és kötelezettségeikkel összhangban – más potenciális adományozók is járuljanak hozzá a fejlődő országok éghajlat-politikai intézkedéseinek finanszírozásához.

2022 szeptemberében az OECD jelentést tett közzé arról, mekkora finanszírozást nyújtottak a fejlett országok a fejlődő országok éghajlat-politikai intézkedéseinek megvalósításához. A jelentésből az derül ki, hogy előrelépés tapasztalható az éghajlatváltozás elleni küzdelem céljára a fejlett országok által nyújtott finanszírozás terén, és a jelek arra utalnak, hogy a pozitív tendencia folytatódni fog. A fejlődő országok éghajlatváltozás elleni küzdelmét támogató finanszírozás összege 2020-ban elérte a 83,3 milliárd dollárt, ami emelkedést jelent a 2016. évi 58,6 milliárd dollárral összevetve.

A Zöld Klíma Alap 2010-ben jött létre azzal a céllal, hogy segítsen a fejlődő országoknak csökkenteni üvegházhatásúgáz-kibocsátásukat és alkalmazkodni az éghajlatváltozáshoz.

Az alap forrásaihoz 2014 óta 10,3 milliárd dollár összegben járultak hozzá kezdeti felajánlásokkal az adományozók. Ebből 4,7 milliárd eurót az uniós országok ajánlottak fel, ami közel felét teszi ki az említett összegnek.

A Zöld Klíma Alap első feltöltésére 2019 októberében került sor. Ekkor 27 (többségében uniós) ország vállalta, hogy a következő 4 évben további 9,78 milliárd dollárral egészíti ki az alap forrásait. 2022. május 31-ig az uniós országok a felajánlott összegből 5,5 milliárd dollárt folyósítottak.

Egyes uniós országok és régiók az éves önkéntes felajánlások mintegy 95%-ával járulnak hozzá a fejlődő országok éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodását segítő Alkalmazkodási Alap működéséhez. Az Európai Bizottság az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezménye Feleinek 26. Konferenciáján (COP26) 100 millió euró összegű támogatást ajánlott fel az Alkalmazkodási Alap számára.

Az országoknak további köz- és magánfinanszírozásra kell szert tenniük az éghajlatbarát gazdaságra való átálláshoz és a fenntartható gazdasági növekedés előmozdításához.

Az éghajlatváltozás elleni küzdelem céljára biztosított nemzetközi finanszírozás felhasználáskor arra kell törekedni, hogy a források olyan beruházások létrejöttét ösztönözzék, amelyek ellenállóképesek az éghajlatváltozás hatásaival szemben, szén-dioxid-kibocsátásuk alacsony, és kiegészítik a fejlődő országok hazai erőforrásait.

Az EU koncepciója két törekvésre épül:

• vissza nem térítendő támogatást kell nyújtani közvetlenül a legszegényebb és legsérülékenyebb országoknak;
• a támogatásokat – állami és magánforrásokból, többek között két- és többoldalú fejlesztési bankoktól származó hitelekkel és részvényekkel kombinálva – a magánberuházások ösztönzésére kell felhasználni.

Az EU és az uniós tagállamok például számos olyan vegyes finanszírozási eszközt hoztak létre különböző régiókra kiterjedően, amelyek a támogatást hitelekkel kombinálják.

Részletesebb információkért kattintson a pluszjelekre.